SPURGEON TANÍTÁSA A HITRŐL

Én a hitet szószerint veszem,
Hinni valamit, annyit teszen:
Nem kutatni kétkedőn utána
Nem kérdezni még sokszor, – hátha
Mégsem úgy van, – húzódni tőle,
Amíg meggyőződünk felőle.
Az üdv dolgait amint van hiszem,
És a hitet szószerint veszem.

Oly egyszerű az üdv nagy útja:
„Higgy és üdvözülsz” – így van megírva.
Annyi az egész: Higgyed és higgyem,
Hogy az Úr Jézus meghalt értem.
Halálával minket megmentett,
Ingyen kínál örök életet.
Fogadd el a feléd nyújtott kegyet,
Csak hinnünk kel és a miénk lehet.

Egy vasárnapi iskolában
Erről szólott a lecke tárgya,
S a gyerekek könnyelműen veszik:
Megszokott tárgy már a hit nekik.
A tanító magyarázza s kérdi,
Gyermekszívnek nehéz megérteni.
Arcukról látja, hogy csak nem értik,
Ezért másképpen magyarázza nékik.
Óráját zsebéből kiveszi,
Kinek kell ez óra? – kérdezi.
A gyerekek csak mosolyognak,
Nem hiszik amit most hallottak.
Nem kell! – kiáltja vissza Janika,
Mert úgysem adja, mondja Marika.
„Gyere Gyurika legyen hát a tied!”
Dehogy fogadná el, szinte megijed.

Nem hiszik, hogy az övék lehetne,
Kezüket sem nyújtják érte.
Akkor a kis Jóska kimegyen,
„Neked kell az óra gyermekem?”
Felé nyújtja, az meg elveszi,
Zsebrevágja és megköszöni.
A többiek nézik csodálkozva:
Tanító bácsi hát neki adta?

– Igen, tinéktek is kínáltam,
Aki elvette, annak adtam…
És ez a hit. – figyeljétek meg,
Így kínálja Jézus a mennyet,
Az üdvösséget, az örök életet,
Csak el kell fogadni tinektek.
Mert ez a hit, hogy fogadjam el,
Amit Jézus nyújt nagy szeretettel.

Én is a hitet szószerint veszem,
Mit Jézus ígért, én azt elhiszem.
Ingyen kínál lelki javakat,
Uram elfogadom azokat.
Méltó nem vagyok rá érezem.
Tudom, amit nyújtasz: kegyelem.
Én csak feléd nyújtom a kezem
És a hitet szószerint veszem.
Share this:

Válasz

A LEGNEHEZEBB KÉRÉS,LEGYEN MEG A TE AKARATOD!

Ha elkerülnek gondok,bánatok
Könnyű kimondani,
De ha nehéz órák jönnek,s az öröm ködbe vész
Ha a sziv vérzik,a lélek zokog,
Ha éjszakának tűnnek a nappalok,
Eltördelni mégis a mondatot:
Hogy legyen meg a Te akaratod!

Inkább sikoltanék,Atyám ne,ne!
Mért kell ennek igy történie?
Szivem keserű lázadásba jut
Ha érthetetlen előtte az út!
Sirva tesz fel kinzó kérdéseket,
Én Istenem,hát ez a szeretet?!
Aztán elcsitul.

Bocsáss meg Atyám,
Te szeretsz engem hiven,igazán.
Kinban vergődő szivvel is tudom,
Te vezetsz engem a legjobb úton.
Ellenemre is véghez viheted,
De szivem attól nem lesz csendesebb.

Tanits meg hát szivből kiáltani
Ne csak szájjal,szivvel mondani:
Ahogy Te akarod,ne ahogy én
A békesség csak igy lesz az enyém.

Lehet az út tövises,meredek,
Amerre vezetsz,bátran mehetek,
S mindennapi kérésem az marad,
Add,hogy csupán Téged kivánjalak.
Legyen akaratod,ha a nap nevet,
Legyen akaratod,ha az éj temet.
Legyen akaratod most és mindörökké,
Igen,fogd meg kezem,fogadd el a szivem!
S ha utad célját el is takarod,
Hiszek!Legyen a Te akaratod!
Naplózva
Dicsérem az Urat, a míg élek; éneklek az én Istenemnek, a míg vagyok.

Válasz

boldogságos kis mama.
Hulló könnye záporán át
alig fája Gézuskáját.
A sok pásztor mind muzsikál
Meg is kéne szoptatni már.
Kedves három királyok
jóéjszakát kívánok!
•
CSILLAG UTÁN
Ülök életunt szobámban,
hideg teát kavarok..
Körülöttem fájás-félés
ködhálója kavarog.
Kikelek tikkadt helyemb
ő
l,
kinyitom az ablakot
s megpillantok odakint egy
ígéretes csillagot.
Ó ha most mindent itthagynék,
mennék a csillag után,
mint rég a három királyok
betlehemi éjszakán!
Gépkocsin, vagy teveháton -
olyan mindegy, hogy hogyan!
Aranyat, tömjént és mirrhát
vinnék, vinnék boldogan.
Mennék száz országon át, míg
utamat szelné a vám.
„Aranyad tilos kivinni! "
szólna ott a vámos rám.
„Tömjéned meg, ami csak van,
az mind kell az itteni
hazai hatalmak fényét
méltón dics
ő
íteni.”
Százszor megállítanának -
örülnék, ha átcsúszom:
arany nélkül, tömjén nélkül
érnék hozzád, Jézusom!
Jaj és mire odaérnék
hova a csillag vezet,
te már függnél a kereszten
és a lábad csupa seb,
s ahelyett hogy bölcsöd köré
szórjak, tömjént, aranyat,
megmaradt szegény mirrhámmal
keser
ű
szagú mirhámmal
kenném véres lábadat

Válasz

Luther Márton
DAL A BIBLIÁR�"L


Hol nincs a polcon Biblia,
üres, kietlen ott a ház;
Könnyen bejut Sátán oda,
S az Úr Jézus ott nem tanyáz.

Azért hát ember, bárki légy,
Egy-két filléred kerül:
Egy Bibliát sietve végy
Az ördög ellen fegyverül.

Nyisd azt föl minden reggelen.
Csüggj hittel mindenik szaván.
Merülj belé figyelmesen,
Olvasd, kutasd nap-éjszakán.

E könyv erőt ad és vigaszt,
S ne bánd, ha int, ha néha bánt,
Pajzs gyanánt használjad azt
�--römben, búban egyaránt.

Szeresd e könyvet, s úgy tekintsd
Mint földi élted támaszát,
Amely ha sírodig kísért,
Számodra nyit új, jobb hazát.

Luther Márton

Válasz

Szeressük Őt!

Szeressük Őt!

Isten, világ Teremtője,
bolygónk is kezébe van,
simogat, bár néha büntet,
de mit tesz, javunkra van.

Létét: sokmillió ember,
mai napig tagadja,
így szent létezését olykor,
földrengésben tudatja!

Kínában is rengett a föld,
dőltek házak, emberek,
romok alatt ezerszámra,
felnőttek és gyermekek.

Földrengések és tornádók,
Szent kezében eszközök,
viharfelhőkben hallhatjuk
hangját, midőn mennydörög.

Mégis csodás szeretettel,
minden embert átölel,
azt szeretné, kárhozatban
ne vesszen el senki sem.

Ne bántsuk Őt, szeressük Őt,
ha néha reng is a föld,
bűnbánókat vár az Atya,
ki eget, földet betölt.

Most még sok minden homályos,
miértekkel küszködünk,
ám eltűnik a sok miért,
ha a mennybe érkezünk.

Pecznyík Pál

Válasz

GYŐZELMI FÉNY!

Hol vagy Isten népe!
Lelki harcosok,
gyengül az arcvonal,
ritkák a sorok.
Támad az ellenség,
nyomában halál,
ő jut győzelemre,
ahol rést talál.
Lelki fedezékből,
lépjetek elő,
Jézus oldalán van
győzelmes erő!
Félre gyáva félsz - el,
tart az ütközet,
szeretettel oltsunk,
gyűlölet – tüzet.
Lőheti az ellen,
gyűlölet nyilát,
hitünk páncélján az,
nem hatolhat át!

Eldőlt a harc sorsa,
már a Golgotán!
Győzelmi fény ragyog,
Jézus zászlaján!
Bátran hát előre,
hívő harcosok,
mienk a győzelem,
ellen, bármi sok.
Felejthetetlen lesz,
mennyben ünnepünk,
Jézus győzelméről
zeng majd, énekünk.

Pecznyík Pá

Válasz

139. Zsoltár
2014.03.06 10:13

A 139. Zsoltár margójára





Egyszer, nagyon-nagyon régen,
amikor az Isten egy pillantásra megálmodta a világot,
igen, pont abban a pillanatban Rád is gondolt.
És elmosolyodott.
Örült neked.
Az Isten, már akkor hallotta
az összes gyermekkori gügyögésedet;
látta az első bizonytalan lépéseidet a fűben,
és az első "a" betűt amit belerajzoltál az elemista füzet csíkjaiba.
Isten tovább mosolygott,
és szívesen nézett téged.
Ő már akkor előre látta
a durcás sértődéseidet,
a toporzékolós kiabálásodat,
a barátaid melletti kiállásodat,
az első szerelmes pillantásodat...
Minden percedet előre látta, hallotta, érezte és
értette.
És minden perced szépségéért előre lelkesedett.
Az Isten jól megfigyelt téged.
Megnézte a kezed, a vállad és a lábaidat.
Megnézte hátad ívét, gerinced vonalát,
csigolyáid alakját és erejét.
Ebben az ősrégi teremtő pillanatban,
őszinte szeretetből teremtett neked
egy pont a hátadhoz illő,
keresztet.
Amilyet senki másnak nem adott.
Rád nézett az Isten,
és tetszettél neki a kereszteddel.
Örömmel látta,
hogy mindaz amit alkotott jó.
Búcsúzóul, amikor még egy röpke mosoly erejéig visszapillantott rád,
megerősítette a lábadat, hogy könnyebben vidd a kereszted.
Arra gondolt, hogy ha majd eljön az idő és világra jössz,
akkor szívesen segít majd Neked, ha kéred.
Mert ezalatt a teremtő pillanat alatt még jobban megszeretett
a kereszteddel együtt.

Olvass tovább: http://www.bibliai-kincsestar.hu/news/a139-zsoltar/
Készíts saját weboldalt ingyen: http://www.webnode.hu

Válasz

Ima Isten védelméért
Édes jó Istenünk, a Te védelmedért és segítségedért esedezünk. Ne hagyj el, támogass minket küzdelmeinkben, szomorúságunkban és megpróbáltatásainkban. Szüntelenül Téged hívunk Istenünk, hallgasd meg könyörgő imánkat. Hiszen Te vagy a mindent átfogó Szeretet és Jóság.
Teljes bizalommal hagyjuk Reád sorsunkat. Óh Uram, mindent tudsz, ismered minden egyes gyermekedet. Ámen.

Válasz

Hogyha tudnék

Csak egy kis láng vagyok gyertyáid közt, Uram,
de lángom kevéske melege tiéd;
és most hadd lobbanjon szeretetem, Uram,
mint a gyertya lobban, mielőtt elég.

Hogyha egyszer tudnék oly szépen dalolni,
hogy imává válna csöndes énekem,
nem is volna többé egyéb kívánságom:
add érte Magadat cserébe nekem!

Hogyha egyszer tudnék annyira szeretni,
hogy feledném magam és dolgaimat,
csak azt kérném Tőled szívemből esengve:
mindenkor őrizd meg barátaimat!

Hogyha egyszer tudnék magamba mélyedni,
és szívből mondani: ,,Bocsáss meg nekem!",
irgalmaddal telten, halálom óráján
boldog békességed lenne nyughelyem.

Hogyha egyszer tudnék úgy szólani Véled,
hogy szómmal életem adjam át Neked,
nem volna boldogabb nálam e világon,
csöndben elrejtőzve így élnék Veled.

S hogyha egyszer tudnék oly nagyot kívánni,
amit csak kegyelmed megadhat nekem,
azt az egyet kérném esdekelve, híven:
a Te dicsőséged legyen életem!
(a szerző ismeretlen)

Válasz

Jézus maga mondta:
"Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el" (Máté 24,35).

Drága Istenünk!
Áldunk Téged ezért a csodálatos világért, amit szavaddal teremtettél.
Magasztalunk Téged Istenünk, a Jézus Krisztusban megjelent, és meg nem érdemelt szeretetedért.
Áldunk Téged, Megváltó Jézus Krisztusunk, a kereszten aratott győzelemért.
Könyörgünk, hogy vigasztalj Szent Lelkeddel. Ámen.

Isten áldjon meg!
Dicsérjétek az Urat!

Válasz