„Kedves Gyermekem!

Bizonyára meglepett ez az ajándék. Gondolom, valami értékesebbre, szebbre vágytál, egy modern műalkotásra, vagy egy idilli tájképre, esetleg egy klasszikus festmény reprodukciójára. Ehelyett egy ócskának tűnő, esetlen betűkkel összemázolt nevet kaptál, egyhangú fekete keretben.
Tudom, az emberek mindig többre vágynak, élénk színekre, csillogásra, fényre, nagyságra, értékes holmikra, amiket büszkén birtokolhatnak. Tudod, mit akarnak leggyakrabban?

,, Karjával összegyűjti a bárányokat " ( Ézs 40 : 11) .

Isten tudja ,hogy mire van szükségünk és boldogan segít.Ahogy egy pásztor ölében veszi az újszülött bárányokat,ha kell ugyan úgy Isten , ,, a gyöngéd irgalmasságok Atyja " is átsegít minket a nehéz időszakokon. Oda figyel ránk és megvígasztal,ha súlyos problémákat és nehézségeket kell elszenvednünk

( 2 Kor 1 : 3  , 4 ). Istenhez hasonlóan a keresztény pásztoroknak is oda kell figyelniük,mire van szükségük a juhoknak.Ha tisztában vannak vele milyen nehézségekkel néznek szemben a testvérek tudni fogják,hogy mikor és hogyan ,bátorítsák és támogassák őket ( Péld 27 : 23 ) .

KÖSZÖNÖM, URAM!

Uram, éreztem, szóltál hozzám

– így szólítottál: gyermekem! –

templomodban megérintettél,

hol némán hajtottam fejem.

Köszönöm, Néked, Istenem!

Uram, tudom, kiválasztottál,

veszni bárányod nem hagyod.

Mikor fájdalomban gyötrődtem,

Te bekötötted a sebem.

Köszönöm, Néked, Istenem!

Uram, fényt adtál a látásra,

örülni szép természeten.

Csodálni égen-földön látszó

hatalmadra nyitod szemem.

Köszönöm, Néked, Istenem!

Nagyobb örömöt adsz szívembe azokénál, akiknek bõven van búzájuk és boruk. (Zsolt 4,8)

Pál írja: Én megtanultam, hogy elégedett legyek azzal, amim van. (Fil 4,11)

Olvasmányok: 2Móz 32,20-33,1 és 1Móz 43,15-34

Június 23.

"Nem a nélkülözés mondatja ezt velem, mert én megtanultam, hogy elégedett legyek azzal, amim van." (Fil 4,11)

Non scholae sed vitae discimus. Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk. Milyen mély bölcsességrõl szól ez a mondat!

2015. június 21. vasárnap

Azt olvassuk, hogy Jézus: „meglátott két testvért, Simont, akit Péternek hívtak, és testvérét, Andrást, amint hálójukat a tengerbe vetették, mivel halászok voltak. Így szólt hozzájuk: »Jöjjetek utánam, és én emberhalászokká teszlek titeket.«”(Máté 4:18–19). Krisztus követőjeként meg kell tanulnod az emberhalászatot, és aztán gyakorolnod is kell.

Õ bûnhõdött, hogy nekünk békességünk legyen. (Ézs 53,5)

[Krisztus] bûneinket maga vitte fel testében a fára, hogy miután meghaltunk a bûnöknek, az igazságnak éljünk. (1Pt 2,24)

Olvasmányok: Jer 31,(7)8-14 és 1Móz 42,29-38

Június 20.

"Bûneinket maga vitte fel testében a fára, hogy miután meghaltunk a bûnöknek, az igazságnak éljünk: az õ sebei által gyógyultatok meg." (1Pt 2,24)

Jézust ismerték.

Az örvendezõ szív megszépíti az arcot, a bánatos szív pedig összetöri a lelket. (Péld 15,13)

Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj. A jó ember jó kincsébõl hoz elõ jót, a gonosz ember gonosz kincsébõl hoz elõ gonoszt. (Mt 12,34-35)

Olvasmányok: Mt 15,29-39 és 1Móz 41,37-57

Június 18.

"Ti viperafajzatok! Hogyan szólhatnátok jót gonosz létetekre? Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj. A jó ember jó kincseibõl jót hoz elõ, a gonosz ember gonosz kincseibõl gonoszt hoz elõ." (Mt 12,34-35)

Ritkán találkozunk az evangéliumokban a felmérgesített vagy keményen fogalmazó Jézussal.