2015. december 12. szombat

Cserék (2)
„Minden munkának megvan a maga haszna, de akinek csak a szája jár, az ínségbe jut.” (Példabeszédek 14:23)

Miközben előrejutsz, és egyre többet gyűjtesz, rá fogsz jönni, hogy nehezebb elengedni azt, amiért megdolgoztál. Ezért van, hogy sokan csak félútig másznak lehetőségeik hegyén, és ott megállnak. Nem vagyunk hajlandóak feladni azt, amink van, annak érdekében, hogy megszerezzünk valami újat. Ezért aztán lelassítunk – néha végleg megrekedünk.

Késznek kell lennünk arra, hogy lecseréljük:
1) Az elfogadhatót a kiválóra. A középszerűért nem fizetnek az emberek. Nem fog rájuk benyomást tenni az, ami éppen csak elfogadható. Ha valamit érdemes csinálni, akkor add bele a tőled telhető legtöbbet, vagy egyáltalán ne is csináld! Salamon azt írta: „A kemény munka hasznot hoz, de akinek csak a szája jár, az ínségbe jut” (Példabeszédek 14:23 NIV). Ha tündökölni szeretnél, ahhoz bizony égetni kell a gyertyádat!
2) Az első félidőt a második félidőre. Bob Buford írja Halftime [Félidő] című könyvében, hogy sok ember, aki sikeres élete első felében, gyakran megpróbálja ugyanúgy leélni élete második felét is. Ez azonban nagy hiba. Ha életed második félidejében vagy, akkor bizonyára már sok idővel fizetted meg sikered árát. A maradékot ne pazarold! A siker helyett az értelmes, jelentőségteljes életre törekedj! Olyan dolgokat csinálj, melyek tovább élnek akkor is, ha te már nem leszel itt. Ne csak végrendeletet hagyj hátra, hanem valódi örökséget
3) Istenért végzett munkádat az Istennel való közösségre. Nem számít, mennyire értékes a szolgálatod, nem ér fel az Istennel való kapcsolattal. A szolgálat egyik legnagyobb csapdája, hogy Istenért dolgozunk, de nem töltünk elég időt vele. Vigyázz, nehogy így járj te is!